Az Európai Unió korábban jelentős mennyiségű sertéshúst (az össztermelés mintegy 13%-át) exportált, elsősorban Kínába, Dél-Koreába, Hongkongba és Japánba. Azonban az utóbbi években a külpiacok visszaesése és a belső kereslet csökkenése miatt ez a tendencia megfordult. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint nagy kérdés, hogy ez az ágazati csökkenés meddig tart, és hogy a magyar sertéságazat tud-e profitálni ebből a helyzetből.
Az európai sertéságazat helyzete 2023-ban
Tavaly év elején sokan úgy vélték, hogy az európai sertéságazat jó évet fog zárni. A magasabb élőállat-felvásárlási árak és a csökkenő takarmány- és energiaköltségek kedvezőnek tűntek a termelők számára. Azonban a helyzet nem így alakult. Az Európai Unióban a sertésállomány 15%-kal, a vágások száma pedig 8,5%-kal csökkent 2022-hez képest. A legnagyobb visszaesést Dániában tapasztalták, ahol a vágásszám 20%-kal esett. A többi tagállamban is csökkent a levágott sertések száma.
A csökkenésnek több oka van. Egyrészt a sertéspestis továbbra is jelen van Európában, és számos országot érint. Másrészt a háború Ukrajnában is kihatott az ágazatra, mivel az orosz és ukrán exportpiacok bezárultak. A helyzet továbbra is bizonytalan. A sertéságazat jövője attól függ, hogy a sertéspestis hogyan alakul, és hogy a háború mikor ér véget.
Németország sertéságazata a padlón
Az Európai Unió korábbi legnagyobb sertéstermelője és exportőre, Németország sertéságazata is súlyos válságot él át. A vágásszámok az elmúlt három évben folyamatosan csökkennek, és 2023-ban már 20%-kal alacsonyabbak, mint 2020-ban. A német kormány is felismerte a helyzet súlyosságát, és 2030-ig drasztikusan, a korábbinak szinte a felére akarja csökkenteni a sertésállományt. A többi állattenyésztési ágazatnál is a leépítés a cél.
Az európai sertéságazat átalakulása a magyar termelők számára is kihívást jelent
Sokan úgy vélik, hogy az Európai Unióban, különösen Németországban tapasztalható állománycsökkenés jó hír a magyar sertéstartóknak. A csökkenő kínálat ugyanis az árak emelkedését okozhatja, ami kedvező lehet a hazai termelőknek.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége azonban nem osztja ezt a véleményt. A szövetség szerint a német ágazat átalakulása során a hazai átlagnál hatékonyabb, állatjóléti és járványvédelmi szempontból szigorúbb előírásoknak megfelelő cégek fognak fennmaradni. Ha a magyar ágazat nem készül fel ezekre a változásokra, akkor öt év múlva a jelenleginél nehezebb versenyben kell majd helytállnia. A szövetség ezért arra figyelmeztet, hogy a magyar sertéstartóknak nem szabad azt gondolniuk, hogy mostantól könnyebb lesz. A verseny várhatóan élesedik, ezért a hazai termelőknek fel kell készülniük a változásokra.
Íme néhány konkrét lépés, amelyet a magyar sertéstartók tehetnek a versenyképességük javítása érdekében:
- Beruházás a hatékonyság növelésébe, például modern technológiák beszerzésébe
- Az állatjóléti és járványvédelmi előírások betartása
- A piaci igényekhez való alkalmazkodás, például a fogyasztói szokások megismerése
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége is felhívta a figyelmet ezekre a lépésekre. A szövetség szerint a magyar sertéságazatnak hosszú távon meg kell erősödnie, hogy versenyképes maradjon a nemzetközi piacon.
Forrás: