Milyen hatással lesz a feketelábú görény klónozása a jövőre?

A klónozás már nem számít új jelenségnek az állatvilágban – elég, ha csak Dolly, az első klónozott emlős, a birka történetére gondolunk. Azonban most először történt meg, hogy egy klónozott görény nőstény sikeresen utódokat hozott világra, ami komoly jelentőséggel bírhat a veszélyeztetett fajok védelme szempontjából.

Ahogy az Index is beszámolt róla, a virginiai Smithsonian Állatkert NZCBI vadvédelmi intézetében élő Antonia nevű klónozott feketelábú görény három kölyöknek adott életet. Bár egy kölyök sajnos elpusztult, a Red Cloud nevű hím és a Sibert nevű nőstény teljesen egészségesek, ami bizakodásra ad okot a klónozás jövőbeli természetvédelmi alkalmazásával kapcsolatban.

Forrás: Canva /Grafika: Mazuri

A feketelábú görény: A kihalás szélén álló faj

A feketelábú görény az egyik legveszélyeztetettebb faj. Az Észak-Amerika nyugati prérijein őshonos ragadozó a 20. századra teljesen eltűnt, elsősorban az élőhelyek elvesztése és különféle betegségek miatt. Az utolsó vadon élő példányokat az 1980-as évek végén találták meg Wyomingban.

A klónozás szerepe a fajok megmentésében

A klónozás egyik legnagyobb előnye, hogy az új példányok genetikai sokszínűsége háromszorosa a természetes úton szaporodó fajtársaikénak. A vadon élő feketelábú görények közül ugyanis mindössze hét leszármazott létezik, ami a genetikai sokféleség csökkenéséhez vezetett. Ez pedig komoly fenyegetést jelent a faj túlélésére, mivel az alacsony genetikai változatosság miatt az utódok egyre kevésbé képesek ellenállni a betegségekkel szemben.

Ez a sikeres klónozás tehát új reményt adhat a faj megmentésére és a természetvédelmi technológiák jövőbeli alkalmazására.