A szarvasmarha

  • 2023-03-02

A szarvasmarhát húsáért kezdték tenyészteni, később tejét is hasznosították, sőt, az ember munkáját is segítette igavonóként.

Rendszertani besorolása szerint az őstulok háziasított leszármazottja, két alfaját különböztetik meg:

  • zebu
  • közönséges szarvasmarha

Ezen belül is két típusa létezik, a hús- és igásmarha, valamint a tejelő típusú marha.

A közönséges szarvasmarhát 10.000 évvel ezelőtt háziasították, aminek következtében megváltozott a testfelépítésük is:

  • törzsük hosszabbá és masszívabbá vált
  • lábaik lerövidültek,
  • tőgyük hosszabbá vált, és gyakran szőrtelenné.
  • hátuk kiegyenesedett és alacsonyabbra került.
  • pofájuk és homlokuk sok esetben rövidebb lett, így jobban emlékeztet a borjak kinézetére,
  • új színváltozatok alakultak ki, például fehér és foltos mintázat
  • szarvuk egyes fajták esetében kisebb lett, vagy eltűnt.

Sok fajtánál csökkent a nemi dimorfizmus a testméretet és a színezetet illetően.

Hasznosításuk szerint vannak tejtermelő, hústermelő és vegyes hasznosítású fajták. A közöttük levő különbségek genetikailag meghatározottak. A specializáció a 18. században kezdődött. A magas tejtermelésű képességű fajták szervezetében a növekedési hormon magasabb szintjét mérték. A húsmarhákat arra tenyésztették, hogy húsuk szerkezete kedvezőbb legyen. Régebben a vágóba szánt hímnemű állatokat kasztrálták, ugyanebből a célból. Vágnak mind hím-, mind nőnemű egyedeket. Vannak fajták, melyek gyorsan nőnek, és vannak, amelyeknek inkább a végsúlyuk nagy.

Testfelépítése

A tehenek testsúlya 500-800, a bikáké 1000–1200 kg. Maximális élettartama 20 év körüli. A szarv csak néhány fajtánál hiányzik. Felnőttkorban a szarvasmarhának 32 foga van. Az alsó állkapocsban mindkét oldalon három metszőfog, egy szemfog és hat rágófog foglal helyet. A felső állkapocsban nincsenek metsző- és szemfogak; porcszalag helyettesíti őket. A füvet a marha a metszőfogak és a porcszalag közé fogja, majd egy fejmozdulattal leszakítja. A porcszalag és a rágófogak között foghíj van.

A kérődzőknek, így a marhának is négy gyomra van: bendő, hálós gyomor, leveles gyomor, oltógyomor.

A szarvasmarha naponta kérődzéssel együtt 30 ezer rágómozdulatot tesz, és napi 150 liter nyálat termel. Nem csoda, hogy forró napokon napi 180 liter vizet vesz magához, és perceként 25 liter vizet is képes lenyelni. Megfelelő körülmények között egy magas tejtermelésre képes hibrid tehén akár évi 10 ezer liter tejet képes adni.

Emésztés közben más kérődzőkhöz hasonlóan erjesztési gázok keletkeznek, melyeket az állat felböfög. Ennek nagy része szén-dioxid és metán.

Betegségek

Egyik legújabb és legismertebb betegsége a BSE (Bovine Spongiform Encephalopathia, vagyis szivacsos agyvelőelfajulás, valamint más betegségek mellett a tuberkulózis, paratuberkulózis, brucellózis, lépfene, panaritium, szalmonellózis, gangraena emphysematosa, száj- és körömfájás stb.

A tömeges állattartás és a technikai fejlődés miatt számos fajta kihalt, vagy került veszélybe. Különösen nagy veszélyben vannak azok a fajták, amelyeket munkára specializáltak vagy speciális élőhelyet igényelnek.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvasmarha

Előző «
Következő »