Szükséges-e pótolni?
A kutyák egészséges táplálásához nemcsak elegendő energiára (szénhidrátokra és zsírokra), valamint fehérjékre – mint fő összetevőkre – van szükség, de kellenek az aminosavak, és megfelelőnek kell lennie az ásványi anyag-, a nyomelem- és a vitaminellátásnak is.
Az átlagos, de szakszerűen összeállított étrend nagy általánosságban kielégíti a kutya vitaminszükségletét is. Amennyiben különféle vitaminok tartósan hiányoznak a kutya táplálékból, akkor az állat előbb-utóbb megbetegszik, ún. vitamin hiánybetegség alakul ki.
A vitaminok önmagukban nem járulnak hozzá a test energiájának ellátásához, de megkönnyítik a szervezet anyagcseréjét, segítik a betegségekkel szembeni ellenálló képesség fokozásában.
A kutya pontos vitaminszükségletét meglehetősen nehéz meghatározni, miután a táplálék összetétele, az állat élettani állapota, betegségei megváltoztathatják az egyes vitaminok iránti igényét.
De mit is tudunk a vitaminokról pontosan?
A vitaminok kis mennyiségben ugyan, de feltétlenül szükségesek a kutya számára; a növekedés és az egészséges fejlődés elképzelhetetlen nélkülük.
Egyes vitaminok zsírban oldódnak. Például: az A-, D-, E- és K-vitamin.
Mások pedig vízben oldódók: A B1-, B2-, B3-, B6-, B12-vitamin, továbbá a folsav és a C-vitamin.
Miért is fontos így megkülönböztetni a vitaminokat?
Természetesen mielőtt vitamint adnánk a kutyánknak érdemes az állatorvossal egyeztetni, de biztos, hogy emlősök lévén a kutyák vitaminszükséglete nem tér el olyan nagymértékben az emberétől, mint gondolnánk.
Viszont egyben biztos. Ahogy az embernél is különleges óvatossággal kell kezelni a zsírban oldódó vitaminokat, nagyobb odafigyelést igényel, mint vízben oldódó társaik, addig az egyik nagyobb különbség kutya és ember között, hogy a zsírban oldódó vitaminok esetében nincs szükség a pótlásra a kutyák esetében. Egy egészséges kutya szervezete ugyanis ezeket magától előállítja.
Az ember ugyanezt már nem mondhatja el, így nekünk pótolnunk kell ezeket a vitaminokat. Ilyen például a D-vitamin, vagy az A-vitamin. Amennyiben betegség vagy életkörülmény következtében mégis szükség van a pótlására, mindenképp egyeztessünk állatorvosunkkal.
Kutyáinknál, elsősorban a felnőtt egyedeknél, az A-vitamin túladagolása látászavarhoz, szem-és bőrbántalmakhoz, a szaruhártya elváltozásaihoz és idegrendszeri zavarokhoz vezet. Súlyos esetben számolhatunk ínygyulladással, valamint a fogak kihullásával is. A D-vitamin hiány esetében a kutyáknál is jelentkezhet angolkór.
A másik fontos tudnivaló: az egyoldalú, hiányos etetés következtében fellépő betegségek rendszerint nem egyetlen vitamin hiánya miatt jelentkeznek, hanem több táplálkozási tényező együttes hatása nyomán alakulnak ki. Ezek közül azonban a főszerep feltétlenül a vitaminhiányé.
Fontos, hogy a vitamin adagolását mindenképpen egyeztessük össze az étrenddel, mert a legtöbb prémium minőségű kutyatáp vitaminokkal van dúsítva. A fölösleges zsírban oldódó vitamin beépül a májába, és onnan nem tud kellőképpen rövid idő alatt távozni. Ez különösen nem tesz jót kedvencünknek.
A vízben oldódó vitaminokkal más a helyzet. Azokat lehet, és kell is pótolni alkalmanként. Ezekben a vitaminokban az a jó, hogy igen nehéz őket túladagolni, mert a felesleges mennyiség egyszerűen távozik a vizelettel, pontosan ugyanúgy, mint nálunk, embereknél. Viszont ezeket is érdemes inkább csak időnként, kúraszerűen célszerű alkalmazni.
Az egyik legismertebb vízben oldódó vitaminunk a C-vitamin. Ezzel szeretjük támogatni az immunrendszert, viszont ha folyamatosan fenntartjuk a megemelt mennyiséget, azzal kellemetlenségeket okozhatunk a kutyánknak, mégpedig azzal, hogy megnő az általa termelt húgykő mennyisége. A követ a kutya jó esetben kipisili, rossz esetben azonban műtéti úton kell a hólyagból eltávolítani. Így hát csak óvatosan a C-vitamin pótlásával is!
A B-vitaminnal már más a helyzet: ezt érdemes pótolni, ugyanis gyakorlatilag egy katalizátorként működik a szervezet számos folyamataiban. Éppen ezért, ha B-vitamin hiány áll fenn, akkor több funkció nem működik megfelelően a szervezetünkben.
Ugyanígy van ez a kutyáknál is, akiknek esetében a B-vitamin hiánya szembántalmakhoz, here megbetegedéshez, és bőr-, illetve szaruhártya elváltozásokhoz vezet.
A vitaminokon túl fontos figyelni az ásványi anyagokra és a nyomelemekre. A legfontosabb ásványi anyagok a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a klór és a magnézium. A nyomelemek közül fontos a vas, a réz, a mangán, a cink, a jód, a szelén és a kobalt.
A kalcium és a foszfor táplálkozási szerepe szorosan összefügg, a csontok és a fogak szilárdságának biztosítását szolgálják. A kalcium közreműködik a vér alvadásában és az idegi ingerek átvitelében is. A foszfor számos enzimrendszerben van jelen és alkotórésze a szerves foszfátvegyületeknek.
A kálium magas koncentrációban van jelen a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvitelében, a folyadékegyensúly (vízháztartás) fenntartásában, az izmok anyagcsere-tevékenységében. A káliumhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és vese-elváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elő, mert a táplálékok széles körében van jelen.
A magnézium a szervezet laza kötőszöveteinek és a csontoknak is alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet normális működése a kalcium és a magnézium közötti megfelelő egyensúly függvénye. Fontos szerepet játszik a magnézium a nátrium és kálium anyagcserében és kulcsszerepe van számos esszenciális enzimreakcióban. A magnéziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcsrohamokkal jár. Ez azonban igen ritka.
A vas alkotórésze a vér- és izomfehérjének (hemoglobin és mioglobin), amelyek döntő szerepet játszanak az oxigén szállításában. Fontos alkotórésze számos sejtlégzésben résztvevő enzimnek. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság tipikus klinikai képével jár. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár.
Forrás: Panzi Pet