A kutyák elsődleges emlőmirigy-tumorainak optimális gyógykezelési lehetősége a sebészi terápia, a kóros szövetmassza műtéti eltávolítása.

Ennek több típusa ismert:

1. A legegyszerűbb az a műtéti technika, amikor a sebész állatorvos a daganatot szűk sebészi széllel kimetszi és a szomszédos szöveti területeket kiterjedten nem manipulálja (ezt nevezik nodulectomiának).

2. Nagyobb szöveti területet érintő beavatkozás esetén a daganat környezetében lévő emlőmirigy-comlexum is bekerül a sebészi kimetszésbe, így az előző technikához képest jóval nagyobb tejléc területet távolítanak el a daganattal együtt (ezt nevezik regionalis, vagy subtotalis mastectomiának).

3. A legmegbízhatóbb sebészi beavatkozás a teljes, kétoldali tejléc eltávolítás (a totalis mastectomia), amely az elsődleges emlőmirigy daganatot, ill. daganatokat és a környező, valamint a távoli emlőmirigy szövetek kiterjedt sebészi kimetszését jelenti. Valamennyi (1-3.) sebészi technika alkalmazása esetén, szakmai szempontból ajánlott eltávolítani, a daganatosan érintett emlőmirigy-complexumhoz tartozó helyi, vagy őrszem (sentinel) nyirokcsomót (blokk-dissectio), amelyben a mikroszkóposan észlelhető, esetleges helyi áttéteket fedezheti fel a kórszövettani vizsgálatot végző állatorvos.

A kutyák emlőmirigy-daganatainak műtéti eltávolítása során keletkezett mintát, az ún. biopsziás anyagot, méretének megfelelően kezelni kell. Ha nagyméretű az eltávolított tumor, akkor szeletelni, korongolni kell és azonnal formaldehid-oldatba (formalinba) szükséges helyezni.  Természetesen, az egyidejűleg eltávolított nyirokcsomóval is ezt tesszük. A formalin, mint konzerváló szer megakadályozza, hogy a sebészileg kimetszett szövet lebomoljon, rothadjon, ill. kiszáradjon. Egy napos (24 órás) konzerválás után kezdheti el a patológus diagnoszta a kórszövettani kazettákba helyezni a kellően fixált mintákat. Ezek megfelelő szövet-előkészítés és paraffinos blokkba ágyazás után, kórszövettani metszetek alapanyagaivá vállnak.

Milyen prognosztikai, a kutya egészsége szempontjából fontos információkhoz juthatunk a kórszövettani, fénymikroszkópos elemzéssel?

1. Megtudhatjuk, a daganat szövettani típusát, sejt eredetét. Ehhez nélkülözhetetlen a mikroszkóp, hiszen szabad szemmel nem látjuk a mikrométeres nagyságú daganatsejteket. A különböző szövettani típusú emlőmirigy-daganatoknak, különböző a biológiai agresszivitása, ami növekedési gyorsaságot, a vér- és nyirokérbetörési hajlamot, az áttétképzési sajátosságot (korai, késői), a szervezetre gyakorolt általános hatást jelenti. Ezért is szükséges az emlőmirigy-tumort mikroszkóppal szövettanilag besorolni.
2. A fénymikroszkópos vizsgálat dönti el egyértelműen, hogy jóindulatú, vagy rosszindulatú a daganat.
3. Ez utóbbi esetben (rosszindulatú emlőmirigy-tumoroknál) csak a mikroszkóppal érzékelhető tulajdonságok: a daganat szöveti szerkezet, a daganat sejtmagok alaktani megnyilvánulása és az osztódó sejtek száma alapján állítható fel a rosszindulatúság fokozatba sorolása, a szövettani gradingelés. Ez alapján a kutya rosszindulatú emlőmirigy-tumora lehet differenciált (grade I-es, vagy kisfokban rosszindulatú, ami azt jelenti, hogy késői áttétképzésre hajlamos, ill. lassan növekvő, hosszú ideig helyben maradó tumor); lehet kevésbé differenciált (grade II-es) és differenciálatlan (grade III-as). Ez utóbbiak gyors növekedésre, korai áttétképzésre hajlamosabbak, tehát a kórszövettani diagnózisuk megszületése után az előző csoporthoz képest fokozottabb, szigorúbb műtét utáni egészség állapot követést (után követést, szűrővizsgálatokat), ill. áttét-kontrollt javasolunk. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a műtéti anyag eljutott az állatorvos patológushoz a mikroszkópos vizsgálatra.
4. Az emlőmirigy-tumor kórszövettani elemzése lehetővé teszi a rosszindulatú daganat esetén, a legfontosabb kórjóslati tényező feltárását, a tumorsejtek nyirokérbe és/vagy vérérbetörésének felismerését. Amennyiben a daganatos érbetörés észlelhető a metszetben, a kórszövettani leletben jelezni kell a helyi nyirokcsomó állapotának vizsgálati fontosságát, valamint az esetleges távoli áttétek radiológiai (mellkas röntgen, hasi ultrahangos) után követéses szűrővizsgálat javaslatát.
5. Amennyiben a sebész állatorvos az emlőmirigy-tumorral együtt eltávolította a helyi nyirokcsomót, annak mikroszkópos vizsgálatával lehetővé válik a szabad szemmel nem észlelhető áttétek felismerése.
6. Az immunhisztokémiai reakciók során, szintén mikroszkóp segítségével, egyértelműbben felismerhetők a nyirok- és vérerekbe sodródó daganatsejtek, valamint a rutin kórszövettani festéssel nem érzékelhető, nyirokcsomókban lévő kevés-sejtes, egysejtes emlőmirigy-rák áttétek.
7. A mikroszkópos vizsgálat segítségével lehet eldönteni, hogy a sebészi szélek és a sebészi alap érintettek-e a daganatsejtekkel. Amennyiben nem egészében, teljesen sikerült eltávolítani a tumort, kiújulás várható az eredeti emlőmirigy-területen, ill. ha a szélek és az alap tumormentes, tehát egészében el lett távolítva a daganat, akkor nem várható kiújulás.
8. A mikroszkópos elemzés lehetővé teszi, az emlőmirigy-daganat állományában megjelenő, a szervezet jó védekezőképességére, megfelelően működő immunrendszerére utaló nyiroksejtek, ún. lymphocyták érzékelését A daganatot beszűrő nyiroksejtek szövet-területre számított százalékos arányát is fel kell tüntetni a leletben.
9. Fontos szerep jut a kutyákból származó, sebészi emlőmirigy minták mikroszkópos vizsgálatnak abból a szempontból is, hogy képes elkülöníteni a szövet-térfogat-növekedéssel, szövet-többlet keletkezéssel járó, nem daganatos jellegű elváltozásokat, mint pl. a tejutak tömlőszerű tágulatait, a kötőszövet felszaporodását, a vérzést, annak szervülését, a gyulladásos elváltozásokat, a koleszterin-granulomák képződését, fehér zsírszövet megszaporodást, a nem daganatos sejtburjánzásokat, a tejutakban kialakult köveket, a tényleges, valódi tumoroktól.
10. Mikroszkóposan felismerhető a kiújult emlőmirigy-tumor.
11. Nem utolsó sorban, gyakorta alakulnak ki olyan daganatos elváltozások az emlőmirigyek tájékán, amelyek nem az emlőmirigy, hanem pl. a felette lévő bőrből indulnak ki. Ezek szabad szemmel vizsgálva nem, viszont mikroszkóp segítségével egyértelműen diagnosztizálhatók.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a XXI. századi, modern állatorvosi, onkológiai munka szakmai elvárásai közé tartozik, a kutyák sebészileg eltávolított, emlőmirigy eredetű szövetburjánzásainak, daganatainak kórszövettani, mikroszkópos feldolgozása, amely szabad szemmel nem érzékelhető, a betegség lefolyása szempontjából kiemelten fontos, kórjóslati tényezőket tár fel. Ehhez a sebészi minta formaldehid-oldat alapú azonnali konzerválása és a kórszövettani laboratóriumba juttatása a feltétel. Az ilyen jellegű, eredményes állatorvos-kutya tulajdonos kommunikáció lehetővé teszi a pontos, korrekt daganat-diagnosztikai munkát a kisállatpraxisban. Érdemes formalinban hagyni a mintát akkor is, ha valamilyen okból nem sikerül azonnal feldolgoztatni. A konzerváló szerben, annak elpárolgásáig a minta károsodás nélkül eláll és ha igényeljük a későbbiekben eljuttathatjuk a patológiai laboratóriumba.

Budapest, 2018.

Dr. Jakab Csaba állatorvos

csjakob@freemail.hu

1. ábra Grade I-es emlőmirigy-carcinoma(rák) a jellegzetes csőszerű, tubularis képződményekkel
2. ábra Grade III-as emlőmirigy-carcinoma(rák), tömör, solid daganatsej-szigetekkel
3. ábra elváltozásmentes, nyirokerek (nyilak) és vérér (csillag)
4. ábra Nyirokérben sodródó emlőmirigyrák embolus (nyíl)
5. ábra Vérérbe tört emlőmirigy ráksejtek (nyíl)
6. ábra Nyirokcsomó-áttét (nyilak)
7. ábra Immunreaktivitás a vérérbe tört daganatsejtekben (immunhisztokémiai reakció)
8. ábra Egysejtes emlőmirigyráksejt áttétek a helyi nyirokcsomóban (nyilak, immunhisztokémiai reakció)
9. ábra Emlőmirigy-daganat beszüremítő nyiroksejtek (nyíl)
10. ábra Tejúttágulat
11. ábra Fehér zsírszövet megszaporodás az emlőmirigyben
12. ábra Emlőmirigy-gyulladás
13. ábra Tejút-kő a tágult tejútban