A brüsszeli griffon egy tündéri, temperamentumos, a gazdájához nagyon ragaszkodó kistermetű, vörös, Magyarországon a ritka fajtákhoz tartozó társasági kutya. Régen jó patkányfogó hírében állt, de ma már csak kedvtelésből tartják.
Griffonjaink ősszel rendszeresen irtják a kertben lévő egereket, és természetesen örömmel hozzák elénk “prédájukat” amiért dicséret jár. Rendkívül éberek, de nem agresszívek, idegenekkel szemben is barátságosak. Nagyon barátságosak a nagytestű kutyafajtákkal is, ha kölyökkoruk óta szoktatva vannak egymáshoz. Képesek a kertben órákig eljátszadozni, föl-alá rohangálva, és a kapunál úgy állni őrt, mintha ők lennének a ház őrző-védő kutyái.
Nagyon intelligens, öntudatos kiskutya, “akit” szinte nem is kell tanítani, mert bizonyos dolgokat magától tud, csak a gazdának kell megértenie, hogy mit is beszél kis griffonja?!
Csaknem emberi arckifejezéssel vonja magára a figyelmet. Vannak, akik szerint gyönyörű, mások csúnyának tartják. De aki csak egyszer is megismeri ezt az elragadó “kisfickót”, biztos, hogy örökké rabul ejti a szívét, hisz rendkívül ragaszkodásának, barátságos, bohóckodó természetének nem lehet ellenállni. Imád a téli hideg napokon a kandalló előtt heverészni, de legjobban mindig ott érzi magát, ahol a gazda van. A mi griffonjaink úgy fejezik ki szeretetüket, hogy a két hátulsó lábukra állva próbálnak közelebb kerülni az arcukhoz, hogy puszikkal köszöntsenek, amikor hazaérünk. Könnyen megsértődnek, ezért nem szabad erélyesebb hangon beszélni velük, és mindig mindent szeretettel lehet elérni náluk, és többszörösen adják vissza a szeretetet. Nem kennelbe való, hisz igazi társasági kutya, mi családtagként, szinte gyermekeinkként tekintjük őket.
Ezek a kis “vörös ördögök” részei az életünknek, nélkülük már el sem tudnánk képzelni. Minden róluk szól, maximálisan kitöltik mindennapjainkat. Ismerik minden mozdulatainkat, kitalálják gondolatainkat, észreveszik, ha szomorúak vagyunk, ekkor mindent elkövetnek annak érdekében, hogy felvidítsanak. Addig “magyaráznak”, és hozzák az aktuálisan elcsent zoknit, amíg mosolyt nem csalnak arcunkra. De lehet nekik ellenállni? Aki velük él együtt, csak az tapasztalhatja különleges képességeit, rendkívüli intelligenciáját, érzékeny kis lelkivilágát. A kiállításokat megelőző napokon már tudják, hogy utazni fogunk, apró jelekből, a készülődésből. Imádnak autóban utazni, nem okoz nekik problémát semmilyen hosszú út, végigalusszák a kis szállító boxban. A kiállításon igazi showkutyaként tudnak viselkedni, szeretnek a középpontban lenni. A brüsszeli griffon ivarérett korára keménykötésű, edzett kutya lesz. Szőrzetük durva, kemény szálú, szálkás, ezért trimmelni kell egy évben többször is, főleg a kiállításra szánt egyedeket, amit bízzunk szakemberre, kutyakozmetikusra! Jó, ha fiatal korban elkezdjük szoktatni a kozmetikázáshoz, így a későbbiekben már szinte természetes része lesz életének, és barátságos természetének köszönhetően örömmel fogja üdvözölni kozmetikusát. Ugyanez vonatkozik a pórázhoz szoktatásra is, minél korábban kezdjük, annál hamarabb a kis okos kobakjába fog vésődni, hogy következik a séta, sőt később ő fogja követelni!
A brüsszeli griffon erőteljes, zömök testű kiskutya. Élénk, és éber. A fej nagy, és kerek, a szemek távol ülnek egymástól. A fekete orr rövid, magasan illeszkedő nagy, tág orrlyukakkal. Az arcorri rész széles, kiugró, enyhén alulcsapott állal. A fogak nem láthatók, ha a száj zárva van. A nyak közepes hosszúságú. A mellkas mély, és széles. A hát rövid, egyenes. Szőrzet: durva, kemény szálu. Szőrszín: búzaszíntől a sötétvörösig. A kívánatos testsúly: 3,5kg – 6kg között van.
A három fajta csak szőrzetében különbözik egymástól, egy almon belül mindhárom fajta születhet. A belga griffon fekete, vagy fekete-cser színü, durva szőrű. A petit brabancon rövid, sima szőrű, vörös, fekete, vagy fekete-cser színü.
Ellentmondásos egyéniség: nincs két ember, aki egyformán ítélné meg. Vannak, akik gyönyörűnek tartják /MINT MI/ mások csúnyának találják. Abban mindenki tökéletesen egyetért, hogy furcsa, szokatlan, és karakteres kiskutyáról van szó.
A leendő gazdiknak azt tanácsoljuk, hogy ezért a “kis lényért” felelősséggel tartoznak életük végéig, nem játékszer, amit ha megunnak, kidobhatnak! Sok lemondással és elsősorban türelemmel jár egy kis griffon felnevelése, de higgyék el megéri, hisz biztos önzetlenül, minden érdek nélkül szeret minket!
Viszokai Ildikó és Homonnai Zoltán