Évezredekkel ezelőtt az emberek rájöttek, hogy néhány állat többre hivatott annál, minthogy egy vadász zsákmánya legyen.
Elkezdtek olyan fajokat keresni, amelyek hasznosnak bizonyultak élelem, munka vagy társaság szempontjából. Idővel ezek az állatok nemcsak természetükben, de megjelenésükben is alkalmazkodtak az emberi igényekhez. Mégis, csak néhány állat vált a mindennapjaink szerves részévé, mint a kutya, a macska, a ló, a tehén vagy a juh.
Miért éppen ezek a fajok? Miért nem háziasítottunk például tigriseket, zebrákat vagy orrszarvúkat? Az okok Jared Diamond evolúcióbiológus szerint hat alapvető kritériumban rejlenek, amelyek meghatározzák, hogy egy állat háziasítható-e.
1. Rugalmas étrend
A háziasított állatoknak nem lehetnek különleges táplálkozási igényeik. Az emberi települések közelében kell boldogulniuk, és fogyasztaniuk kell az ott található élelmet, például füvet, gabonamaradékokat vagy emberi hulladékot. Ezért nem váltak például a nagymacskák háziállatokká: kizárólag hússal táplálkoznak, ami hosszú távon fenntarthatatlan lenne.
2. Gyors növekedés
Az ember számára fontos, hogy az állatok rövid idő alatt elérjék a felnőttkort. Az elefántok például bár szelídíthetők, lassú fejlődésük és költséges fenntartásuk miatt nem váltak széles körben háziasítottá.
3. Szaporodás fogságban
A háziasított fajoknak képesnek kell lenniük fogságban szaporodni. Az antilopok és gepárdok például összetett párzási szokásaik miatt nem alkalmasak erre, így nem váltak háziasítottá.
Forrás: Canva / Grafika: Mazuri
4. Kevésbé agresszív természet
Az emberek szempontjából előnyös, ha egy állat szelíd és kiszámítható. A zebrák például agresszív természetük miatt nem váltak háziasítottá, pedig szoros rokonságban állnak a lovakkal.
5. Nyugodt vérmérséklet
A háziasított állatok nem lehetnek hajlamosak pánikra, hiszen az megnehezítené kezelésüket. A juhok például, bár ijedősek, erős nyájösztönük miatt könnyen terelhetők.
Forrás: Canva / Grafika: Mazuri
6. Szociális szerkezet
Azok az állatok, amelyek erős hierarchiában élnek, könnyebben fogadják el az embert vezetőjükként. A lovak ménesei például hierarchikusak, így az ember könnyen a csapat vezérévé válhatott.
Miért nem minden állat háziasítható?
A háziasítás sikere sok tényezőtől függ. Egyes fajok, bár bizonyos kritériumoknak megfelelnek, más szempontokból alkalmatlanok. Például a zebrák csoportokban élnek, de nem hierarchikus szervezetben, míg az elefántok lassú fejlődési üteme akadályozta meg háziasításukat.
Az emberi történelem során csak néhány állat vált teljesen háziasítottá. Ezek a fajok nemcsak alkalmazkodtak az emberi környezethez, hanem velünk együtt formálták azt, ahogyan ma élünk.
