A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) kutatócsoportja dolgozik a szarvasmarhákat érintő hypocalcaemia, azaz ellési bénulás diagnosztizálásának és kezelésének új módszerén. A négyéves program célja egy hatékony diagnosztikai rendszer és egy megelőző hatású postbiotikum kifejlesztése.
A hypocalcaemia világszerte komoly gondot jelent a tejelő szarvasmarhák tenyésztésveében. A vemhesség és a tejtermelés fokozott kalciumigényt ró az állatokra, ami ellési bénuláshoz vezethet. A kutatócsoport célja egy olyan diagnosztikai rendszer kidolgozása, amely segít az állat egészségügyi állapotának felmérésében és a prevenciós beavatkozások időzítésében.
A kutatás egy debreceni, 880 tehenet számláló, teljesen automatizált telepen zajlik. A beérkező hatalmas adatmennyiséget a vizsgálati programban is hasznosítják. A kutatók a hypocalcaemia gyulladásos hátterét is vizsgálják, és a terápiás módszer kidolgozásakor ezt is figyelembe veszik.
A projekt további eleme egy etetési kísérlet, amelyben a bendő mikroflórájának változását is megfigyelik. A cél egy olyan takarmányadalék kifejlesztése, amely stimulálja a szervezetet és javítja az emésztőrendszer állapotát. Ez a postbiotikum fermentáló baktériumok által termelt anyagokat tartalmaz, amelyek segítik a felszívódást és csökkentik a gyulladást.
A kutatócsoport bízik benne, hogy a pontos diagnosztikai módszer, a megelőző kezelések és a postbiotikum használata jelentősen csökkenti a hypocalcaemia előfordulását, az antibiotikum-használatot, és javítja a tehenek egészségi állapotát. A projekt eredményeként elért alapkutatási eredményeket a gyakorlatban is hasznosítani fogják.
A kutatás várható eredményei:
- Pontosabb diagnosztikai módszer a hypocalcaemia korai felismerésére
- Hatékonyabb terápiás eljárás a betegség gyógyítására
- Megelőző kezelések a szubklinikai hypocalcaemia visszaszorítására
- Postbiotikum kifejlesztése a gyulladásos folyamatok enyhítésére
- Antibiotikum-használat csökkentése a szarvasmarhatelepeken
- Alapkutatási eredmények a bendő mikroflórájáról
- Gyakorlati alkalmazható tudományos következtetések
A kutatást a Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Nemzeti Kutatóközpont (AGROVIR) támogatja.
Forrás: UniDeb
Képek: Google
